A legfrissebb genetikai kutatások szerint a homosapiens genetikai anyagában kb.   70 ezer éve történt meg az a változás, amelynek következtében a hangképző szervek   lejjebb kerültek a mai helyzetüknek megfelelően. Ez teremtette meg az artikulált tagolt beszéd kialakulásának lehetőségét. A homosapiensnek mintegy 70 ezer éve volt a dolgok jelenségek megnevezésére, fogalmak megalkotására. Beszéd útján a tapaszatalatok, ismeretek átadására. Az ember ma is ebben különbözik a főemlősöktől.
 De ugyancsak nagy szerepe lehetett a tagolt beszéd kialakulásának a jégkorszak   végén a megváltozott természeti környezethez való alkalmazkodásban is.  A neandervölgyi ősembernél amely kb. 30 ezer éve a jégkorszak végén kihalt,   eltünt ugyanez a genetikai változás nem jött létre. Hangképző szervük az állhoz továbbra is közelebb maradt.   Így valószínű, hogy az artikulált beszéd sem alakulhatott ki.        

Ha feltételezzük a fogalmi szintek sok tízezer éves kialakulásának fejlődését ,  akkor a következő sorrendet állapíthatjuk meg az egyén színtjén:

szerelem, szeretet, hit, remény, elvárás.

 

Franciaországban 35 ezer éves  barlang rajzokat találtak, amelyen művészi szinten voltak megrajzolva a vadászat jelenetei. Ősi állatok szinte élethű ábrázolásai. A képi jelenetek már a fejlett fogalmi gondolkodásra utalnak.   Amelyek az alapvető élet és létfenntartási ösztönhöz kapcsolódnak.   Szintén alapvető ösztön a szaporodás és fajfenntartás ösztöne. Ezen a területen megcsodálhatjuk a természetben a növényvilág szinte kifogyhatatlannak látszó megnyílvánulásait, amelyek virágzáskor csodálatos látványt nyújtanak.  Az állatvilágban is megfigyelhető a nemek közötti elkülönültség ez különösen párzási időszakban látványos.  Mivel az embernél kialakult a fogalmi gondolkodás így mint az élet és létfenntartási ösztönhöz, mint a fajfenntartási ösztönhöz kapcsolódóan, annak eredményessége biztsítása érdekében megfogalmazódhatott a nem látható vagy remészetfelettivel szembeni elvárások.  A természeti környezet átalakításának különböző szintjein, ezek az elvárások különbözőképpen a hit és hiedelemvilágban fogalmazódnak meg.Különösen nagy változatosságát találhatjuk meg még ma is a természeti népeknél.

 

Például a naszályok.kelet afrikai népcsoport - törzs- amely ma is elsősorban a term=
észi környezet hasznosításának alapszintjén áll. Jellemző yűjtögetés és a vadászat, mint a létfenntartás alapja. A vadászatnál jellemző a nyíl és a dárda használata.
Még ma is évente megtartják a férfivá avatás szertartását.Egy magaslat lábánál elterülő sík területen, ahol egy közösen fából létrtehozott építményben tartják a szertartást. Évente kb. ezren vesznek részt szertartáson. A szertartást a törzs varázslója végzi az épületben. Tabunak számít,hogy azok a résztvevők akik korábban körülmetélt nőkkel voltak nem mehetnek be az épületbe, mert ha ők az épületen belül esnek át a szertartáson az mind rájuk mind cssaládjukra balszerencsét hozhat.

Emellett még a hit és hiedelem világ kialakulására ható egyéni tényezők is vannak. Ilyenek például:

----  Az álmok és azok értelmezése.

----- A születés és a halál

----- A kezdet és a vég misztériumai

----- Az alagut effektus - a klinikai halál állapotában lévők  testen kívüli élményei,   az alagut végén  a nagy fényesség megjelenése

-----  A módosult tudatállapot- amely elérhető pl. ritmikus dobbpergés, tánc vagy   tudatmódosító halucinogén anyagok alkalmazásával

----- Az emberi aura megnyilvánulási formái az emberi test energetikai megnyílvánulásai :  pl.a glória ábrázolása -- a fej feletti kör megjelenítése .Mai ismereteink szerint  a testünkben keletkező --energia 40% -át az agy működése használja fel.

------ Az emberi test rezonanciái  pl. a vérkeringés, amely a vörösvértestekben   hemoglobin szerves vas keringését eredményezi. Nyirokkeringés , valamint  az idegrendszer mint hálózat és sajátos tudatalatti és a környezet hatásait   változásait érzékelő és közvetítő, valamint reagáló kémiai és energetikiai rendszer.