A magyar mezőgazdaság helyzetének alakulása

1990 –2005 közötti 15 éves időszakban



Előszó



A földtulajdon jogában bekövetkező változások:


Magyarországon is mindig a nagy politikai, gazdasági, társadalmi változások velejárója, fokmérője volt.


A honfoglalás korában a törzsek- nemzetségek szálláshelyének kijelölésében, (majd a kalandozások befejezésével hosszú időre) meghatározta a letelepedők természeti gazdasági környezetének adottságait. A nagy legelő területek különösen a legeltető állattenyéstésnek számára voltkedvező. A viszonylag fejlett kézművesség biztosította a használati eszközök saját előállítását: lószerszámok, szekerek fegyverek stb.



Werbőczy hármas könyve hosszú időre konzerválta a fennálló társadalmi viszonyokat.(„Röghöz kötés- az ősiség törvénye”) a föld forgalom korlátozásával.


A törökök kiűzése után az elnéptelenedett területek benépesítésekor jobbágytelkeket adtak a betelepülőknek.


Ez annyira sikeres volt, hogy a törökök kiűzése után 50 évvel az elnéptelenedett területek benépesültek. Mária Terézia korában a cigányok letelepítésekor már nem volt szabad terület.


Szintén nagy változások kötődnek Károlyi Mihály földosztásának időszakához.


Az 1945 utáni II. Földosztás a II. Világháborút követő időszak jelentős társadalmi mozgásainak előhírnökeiként is értékelhető.

Ami nem is váratott sokáig magára. „Parlamenti határozatra” a volt nagybirtokok egy részén létrejöttek az állami gazdaságok

(„1 200 000 - ha került állami tulajdonba”, amelyekre a kezdeti időszakban jelentős szerep hárult a jóvátétel természetbeni törlesztésében II. Világháborúban nyertes „kedvezményezett országok részére”)

2


Majd a 60- as évek elejére befejeződött a termelőszövetkezetek szervezése, amely földtulajdonjoggal szemben a közös földhasználatot érvényesítette.

Egyéni használatban maradt a „belterület”, amely a település közvetlen közelében többnyire a magánházak járulékos részének volt tekinthető. Különösen vidéken, falun, valamint a „hegy” jellemzően dombvidéki hagyományosan szőlő és gyümölcs termőterület, melynek nagysága a „személyi tulajdon” keretei között maradt

.

A termelőszövetkezetek szervezése:


  1. szakasz önkéntes alapon

II. Szakasz: kötelező alapon


A földtulajdonnal együtt közös használatra kerültek a földművelés eszközei is: ló, szekér, eke, borona, tárcsa, henger, vetőgép, stb.

Különösen a 20 holdnál nagyobb egyéni gazdaságok esetében (kuláklista).

A magyarországi földtulajdon és mezőgazdasági árutermelés ábrázolása hagyományos piramis formában. (a teljesség igénye nélkül) 80 – 100 hold már nagybirtok


-------------árutermelő: 60 hold felett - nagybirtok


----------árutermelő gazdaságok: 20 – 60 hold

----------------önellátó 10 – 20 hold

------- részben önellátó gazdaságok 5- 6 hold

Az árutermelés döntő hányadát a 20 holdnál nagyobb közepes egyéni gazdaságok adták.

A 60-as évek közepe tekinthető egyben a természetszerű mezőgazdálkodás hagyományos végének is Magyarországon.

Amikor még a mezőgazdasági termelésben meghatározó volt az élő munka aránya, az állati erővel vont eszközök használata és az emberi kézi munka használata, valamint a talajerő zömében szerves trágyázással történő pótlása. A tömeges gépesítés, gép használat kezdete a mezőgazdasági termelésben. Különösen a földművelésben, „egy kombájn 70 arató munkás kézi munkáját helyettesití.”

Előszó vége






Az 1990-es évekre



A magyar mezőgazdaságban végbement változások:


A mezőgazdasági termelőszövetkezetek összevonása kezdetben egy falu egy termelőszövetkezet, majd 4- 5 falu és föld területe, egy termelőszövetkezet és egy termelőszövetkezeti központ. Egyúttal területi, térségi, települési központ is.

Sok helyen melléküzemágak, melyek mezőgazdasági termékek, pl.: Fa feldolgozását, tápkeverő, szárító üzemek vagy akár ipari tevékenységet is végeztek, hús, baromfi, sertés stb.

Kialakultak a koncentrált szakosított telepek: szarvasmarha, tej,

hús, baromfi, sertés, stb.


Lényeges a háztáji ágazat létrejötte:


Amely integrálta a háztáji termelést, szaktanácsadást végzett, tenyészállatokat helyezett ki, vetőmagot biztosított, földmunkákat önköltségi áron végezte.

A háztáji állattartás alapja – a termelőszövetkezeti tagoknak évi 30 mázsa gabona természetbeni ingyenes juttatás, állami gazdasági dolgozóknak évente 20 mázsa ingyenes gabona leszárítva.

Ha háztájiban termelt, pl. állatokat a termelőszövetkezeten, állami gazdaságon keresztül értékesítette. A nagyüzem a termék értékesítése után nagyüzemi felárat kapott

.

A mezőgazdaságban dolgozóknak, falusiaknak jövedelem kiegészítést jelentett. Így volt lehetséges, hogy az állatok 60% - a háztájiban nőt fel. .


A mezőgazdaságban közvetlenül főfoglalkoztatottak száma 1015 % volt országosan. Ennél nagyobb volt a faluból városi munkahelyre bejáró ott dolgozó, de a falusi belterületi földeken mezőgazdasági tevékenységet folytatók aránya kiskert, kisállattartás stb.

A 220 állami gazdaság iparszerű mezőgazdasági termelése, integrátori szerepe a termelőszövetkezeteknél magasabb színvonalon valósult meg. (Magasabb gépesítettség, jobb infrastruktúra stb. )

A mezőgazdasági termelés szakember szükségletét a mezőgazdasági főiskolákon, egyetemeken képezték ki. Ők biztosították világszínvonalon a termelés szakmai hátterét: hatékonyság, termelékenység, alacsony költség szint. Nyugatról is tanulmányozták.

Idővel a termelőszövetkezetekben is kialakult egy alkalmazotti kör, akik a nyugdíjas tsz. Tagokat váltották fel, illetve szakmai munkát végeztek: szakvezetők, dolgozók stb.

Ez a szervezet 15 millió ember élelmiszerét termelte meg, jó minőségben (gulyás kommunizmus)

A termék felesleg a KGST piacokon értékesült és „nyugati exportra is jutott”


Az 1990-es rendszerváltás a mezőgazdaságot sem hagyta érintetlenül, amely az 1990-től 2005-ig tartó időszakban kisebb, nagyobb átfedésekkel, több szakaszban zajlott le.


(Alapvetően három időszak jól elkülöníthető: 1990-1905-ig

1995-2000-ig

2000-2005-ig)

  1. 1990-95 a mezőgazdaságot érintő törvények megalkotása

  2. 1995-2000 a törvények végrehajtása

  3. 2000-2005 az uniós csatlakozásra való előkészület




1990-1995


  1. időszak jellemzője alapvetően a 90 előtti szerkezet maradt.


A törvényi háttér változásai:

A vállalati munkástanácsok létrejötte, a földtulajdon jogának változásai:


_ tsz dolgozóknak 30 aranykorona föld

_ állami gazdasági dolgozóknak 20 aranykorona föld

_ kárpótlási jegyek kiadása alanyi jogon „föld árverése „

(1945-től 60-ig korosztály)

_1995-től az állami gazdaságok felszámolása, parlamenti,

Határozat alapján


A KGST – orosz piacok elvesztése eu-s orientált piacokra átállás „Stadler ügy”



A mezőgazdasági állami feldolgoz ipar értékesítése zömmel külföldi tulajdonosnak. Például: húsipar, tejipar, söripar, dohány, konzerv, cukoripar, stb. (piacot vett)


Megkezdődik a mezőgazdaságból a tőke kivonás 1990- 1996. 1000milliárd Ft. Vállalati körbetartozás, infláció 30%


1 millió munkahely szűnik meg a faluról bejáró dolgozókat súlyozottan érintve.


Kárpótlási jegyek tőzsdére vitele: 1000 Ft érték a tőzsdén 200- 250 Ft-ot ér (dömping ellenes törvény?)

1995 – 2000 időszaka.

Piaci viszonyok érvényesítése:

Korábbi tőrvényi rendelkezések végrehajtása, „joghézagok” parlament 22. törvény esetében mulasztásos alkotmánysértésben van. Bírói döntések orientálása- átlag felé közelítsenek. (gyakorlat)


Kárpótlási föld árverések végrehajtása.

Termelőszövetkezetek átalakulása megszűnése – csőd

Állami gazdaságok felszámolása, megszűntetése. (90%-ban) a mezőgazdasági nagyüzemek megszüntetésével, korábbi integrátori szerepük is megszűnik.(Az erdőterület 25-30*-%-a magántulajdonba kerül.)


Mezőgazdasági vállalkozási formák megjelenése:

Egyéni termelő (vállalkozó), őstermelő, családi gazdálkodó.

Csoportos vállalkozások: BT, KFT, RT.

Telephelyeket, mg-gépeket, eszközöket, berendezéseket vehetnek földtulajdont, nem szerezhetnek, csak bérelhetnek.

A föld tulajdonosa, és használója kezd elválni.

A csoportos vállalkozások tagjai (vezetői) igyekeznek egyénileg is minél nagyobb földtulajdont szerezni, bérelni.

Érdekeltségük a háztáji mg-termelés fenntartásában megszűnt. (nagyüzemi felár hiánya)

Belterületre” pl: a községek lakó ingatlanaihoz tartozó 0, 5-1 hektár földterületre, földalapú támogatás nincs, sem, nemzeti sem, eu-s.

Integráció a háztáji mezőgazdasági ágazat átalakulása, megszűnése (természetbeni juttatás „gabona nincs”)


Földtulajdon:

Eladása, (20000Ft/ha)

Bérbeadása 6 kg búza aranykoronánként

Bokros csomagot 20 pontban érvénytelenítette az alkotmánybíróság utólag.

Föld árának csökkenése 20000 Ft/ha alá

.

2000-2005


Jellemzője: Uniós várakozásoknak megfelelés, nagy földterületek kialakítása.

Birtok nagyság törvény szerint: 1 fő 300 hektár maximum. – „versenyképes méret”

Géptámogatások: csökkenő mértéke, hitel elengedés.

Kisgéptámogatás nem, kisgép nem is kapható.

Az unióhoz való csatlakozás után --- a mezőgazdasági import 20%-al az export 2%.-al nőtt.

Földalapú támogatás: 20000Ft/ha, a nemzeti támogatás 18000Ft/ha.


Kisgazda párt „érdeme” sikeresen megszüntette, felszámolta az eredményes kisgazdaságok létrejöttének, kialakulásának lehetőségét is. Ezzel elvesztette szavazó bázisát.

Lengyelország jó példa az ellenkezőjére. Kisgazdaságok száma, 1 200 000 tényleges piaci előnyök az európai unióban.


Létrejött a földművelés (földtulajdon) földhasználat koncentrációja. A 4, 2 millió hektárból 3, 5 millió hektár. A lakosság 1%-ának használatába került. A meghatározó folyamatban a földműveléshez használatos munkagépek, művelési eszközök tulajdonjogának, birtoklásának alakulása, amit a földhöz kapcsolódó (a folyamat ma is tart) földtulajdonosi jog változása követett.

A folyamat a földárak alakulásában is megnyilvánult: Kezdet 20 aranykorona kb. 1 hektár 10000 Ft kárpótlási jegyben. Később 20 aranykorona 20000 FT, vagy bérleti díjként, 5 kg gabona aranykoronánként.

Majd még később 150 – 200 000 Ft/ha, vagy bérleti díj 8 kg gabona aranykoronánként.

Ma 200 – 400000Ft/ha bérleti díj 8-10 kg gabona /aranykorona.

A folyamatérzékeltetésére még jellemzőbb a telek, lakás árak alakulása.

    1. a vidéki házak telekkel 400 000- 700 000Ft

1995-2000 a vidéki házak 1, 5 -2 millió Ft

2000-2005 a vidéki házak 15-25 millió Ft

Szélsőségek: vidéken fogyó népességgel

Telekár 1000 négyzetméter 5 éves beépítési kötelezettséggel

2005-re kialakult helyzet

„Csonka piramis”

Pest megyében: a telekár 5 millió Ft kevésbé frekventált helyen. A

Budapesti reptér közelébe 27000 Ft /m2 termőföld 500000Ft/m2


2005

Az MDF Dávid Iboly szerint a parlament 8 esetben mulasztásos alkotmánysértésben van.


Jellemző: a földtulajdon és jövedelem viszonyainak rendezetlensége.

Ma már egyes vélemények szerint csak az 500ha feletti földbirtok működtethető jövedelmezően.

A rendezetlen viszonyok egyik következménye a parlagfű elterjedése. A parlagfű virágzásakor (a pollenhatás miatt) allergiás tüneteket mutat az ország lakóinak 25-30%-a. Ezen a helyzeten alapvetően az unióhoz való csatlakozás sem változtatott.

A gazdálkodók termeléssel kapcsolatos hitel igénye továbbra is jelentős. Amíg a magyar agrár kivitel 2%-al nőtt, addig azonos időszakban 94/95 években az agrár import 23%-al volt magasabb.

Az 1994-es gabona rekordtermés (18 millió tonna) nem hozott a gazdálkodóknak pénzügyi sikert.

A gazdálkodók egy része garantált ár alatt értékesített

„termőföldről”, más része közraktárba vitte.

Más része saját tárolóban tartja. Jobb árat és értékesítési lehetőséget remélve a 95-ös aratás előtti időpontban is.


A fentiekből visszaköszönnek a mezőgazdasági privatizáció anomáliái. A tároló, pl. gabona és mezőgazdasági feldolgozó ipari kapacitások külön kerültek „állami vagyonként” értékesítésre.

A termelők tulajdoni jogot nem szereztek, így az ipari feldolgozás és értékesítésből származó nyereségből sem

Részesednek.


Kevésbé érvényesül, a termelés, ipari, piaci, orientálása.


A feldolgozóknak sem érdekük mindig a magyar termelőktől vásárolni-----az olcsóbb import és a felvásárlási árak leszorítása miatt.

Rendszer szemlélet hiánya

A versenyképességet rontja még az európai uniós földalapú támogatások kezdeti 25%-os mértéke.

Az állattenyésztés termelése élő állat kibocsátás 15 év alatt 60%-al csökkent.


Az abrak gabona fogyasztó állattartás takarmány szükséglete hasonló mértékben apadt.

A 2005-ös földalapú támogatást 220 000 igényelték Magyarországon, ebből az őstermelők aránya megyénként 5-6000 fő volt. A keleti megyékben több a nyugati megyékben kevesebb. A keleti megyékben több, a nyugati megyékben kevesebb. A hozzájuk tartozó földterület nagysága az összes művelhető terület (4,2 millió hektár) 5-10-%-a.

Ennek alapján a mezőgazdaságban a főfoglalkozásúak aránya

(alkalmazottak idénymunkások nélkül) az összlakossághoz mérten 2%, alkalmazottak idénymunkásokkal együtt kb. 4-5%.

Nemzeti össztermékből való részesedés (mezőgazdasági termelés) 5%

De ha a múlti cégek teljesítményét az összes GDP-ből levonjuk a tényleges nemzeti hazai GDP arányában 15-16%-ot is elérheti, ami a foglalkoztatásra is igaz.

A fenti tényadatokat nem támasztja alá magyarországi település szerkezet.

A lakosság nagyobb hányada 60% ma is vidéken, kis és közepes településeken élés nem városokban.

Hasonló mezőgazdasági foglalkoztatási adatokat mutató nyugati országokban, a városokban élők aránya fordított.

Nálunk a gyors változásokat a rövid idő miatt (1945-2005-ig), de különösen az utóbbi 15 évben, a korábban létrejött település szerkezet, változása nem tudta követni. Amit a munkahelyhez való közel lakás (helyben) indokolna. Így marad az ingázás.


A 2005-re kialakult helyzetre, (ami a fenti adatokból is következik) jellemzően kimondható: a falu, a kis és közepes települések, mint évezredes funkciója, amely közgazdasági értelemben, vett mezőgazdasági termelő és értékteremtő tevékenység elsődleges helyszíne volt, (amely az ott élő lakosság elsődleges megélhetését, jövedelmét biztosította) megszűnt.


Például: Oroszló, kistelepülés (falu) népesség adatai

Összlakosság: 336fő

Nyugdíjas: 118 fő, ebből rokkant nyugdíjas

33 fő

Aktív korúak: 153

Munkaviszonyban: 77 fő

Munka nélküli: 29 fő (szociális segélyezett)

Gyesen, gyeden lévők: 11 fő

Gyerekek 0-14 éves korig 50 fő

Gyerekek 14-20-22 éves korig: 17 fő

Vállalkozó: 8 fő

Mezőgazdaságban foglalkoztatott főállású 12fő.


Az 1990-es évek elején még teljes körű volt a foglalkoztatottság. A

háztáji kisegítő mezőgazdasági tevékenység is jellemző volt: majdnem minden háznál tartottak sertést, több helyen anyakocát is.

A baromfi tartása csaknem minden háznál jellemző volt. Ezen kívül többen foglalkoztak nyúltartással, amit a volt állami gazdaság háztáji ágazata integrált és egyben fel is vásárolt. Ugyancsak felvásárolta a háztájiban bérhízlalásra kihelyezett sertéseket is. Az Ág. megszűnésével ez a tevékenység is megszűnt. Ugyancsak a 90- es évek elején még a faluban néhány helyen tartottak szarvasmarhát és lovat is. A faluban állami tenyészmén tartása is volt. Az ág 90-es évek elején megszűnt.

Mára a faluban megszűnt az állattartás sem, ló sem, szarvasmarha sem sertés tartás nem folyik, baromfi is csak néhány háztartásban akad. A 90-es évek második felében még működő kovácsműhely is megszűnt.


A belterületek jelentős része szántatlan.


A belterületi részek művelésében jelentős mértékben segíthetne és

valamilyen szinten újra indíthatná a kisegítő gazdaságokat, ha például kht keretében biztosítva lenne a szántás, vetés. Ugyanis a kialakult utód gazdaságok (magán) nagy gépei az ilyen kis parcellákon nem igazán alkalmazhatóak már csak a méretek miatt sem.


A kht keretében szükséges lenne alapgépként legalább egy kis vagy közepes méretű traktor és kiegészítő eszközei: eke, tárcsa, vetőgép, szárzúzó, fűkasza, rendsodró, kisbálázó, pótkocsi. Esetleg két-három környékbeli kistelepülés is együttesen hasznosíthatná.


Ezzel a háztáji működésének biztonságos alapját teremtené, meg és legalább részben visszahozhatná a falu régi mezőgazdasági települési jellegét. E mellett azoknak a kistábláknak a művelésére is lehetőséget adna, amelyek például a domborzati mikroklíma vagy talaj adottságok miatt nagy gépekkel gazdaságosan nem művelhetők.


Ugyanakkor a jelenleg forgalomban kapható kisgépek áruk miatt és a kistelepüléseken élők jelenlegi jövedelem viszonyai miatt a helyi lakosság számára nem elérhetőek.


Az így előállított termékek elsősorban az önellátást szolgálnák és segíthetnének a hullámzó munkaerő piaci helyzet áthidalásában.

Átlagos termőréteg Magyarországon 60 cm.

Ma 2005-ben a „gazdák” 51%-a 55 év alatti a gazdák 7%-a 35 év alatti.

Magyarországon 1200 településen 500 lakos alatti a létszám.

Legeltetés hiánya – kérődző állatok hiánya


Fejlesztési – lehetőségek:(komplex jellegű)


_ Természeti adottságokhoz alkalmazkodó:

--mikroklíma adottságok

--domborzati talaj minőségbeli eltérések

--termál melegvízforrás 450 feltárt Magyarországon

--gyógynövénytermesztés

--nagyüzemileg nem hasznosítható területeken kisgazdaságok

--gépesített

--kis gépek

Összesített fejlesztés—több lábon állás: kis állat + ültetvény + túrizmus.

Integrált értékesítés: termékpályás értékesítő – szövetkezetek –

--hűtő – tárolók.

Kisüzem előnye: könnyebb gyorsabb termékváltás

Gyümölcs felesleg—pálinka—állam csökkentse a pálinkára kivetett adót.


Indokolt a belső piac újra szervezése:

Az unióhoz való csatlakozás tapasztalatainak, hatásainak figyelembevételével.

Amely törvényi szabályozást is igényel az esély egyenlőség és az élelmiszer biztonság területén.(friss egészséges, jó minőségű)


Dutkai Pál: mg üzemérnök, futorológus. Oroszló.